Return to Magán: Az ókori Egyiptom

Milyen vidékeken folyik keresztül a Nílus?

Egyiptom, a Nílus ajándéka

mm_aoet_6_1

Milyen vidékeken folyik keresztül a Nílus?

A Fehér-Nílus forrásvidéke az Egyenlítő környékén fekszik, ott, ahol ma Tanzánia, Burundi, Ruanda, Kenya, Uganda és Szudán található. A Kék-Nílus Etiópia hegyei közül érkezik. A két folyó Khartumnál, Szudán fővárosánál egyesül. A várostól 350 kilométernyire északra a Nílus egyetlen mellékfolyama, az Atbara torkollik a folyóba. Az Atbara a Kék-Nílushoz hasonlóan az Etióp-fennsíkon ered. A nyári monszunesők errefelé is lejuthatnak a Nílus völgyébe, így az Atbara vize is hozzájárul az áradásokhoz.

A hatalmas folyam innen már magányosan Halad észak felé. Átszeli Szudán forró szavannáit és félsivatagos területeit, anélkül, hogy akárcsak egyetlen mellékfolyó is pótolná azt a vízmennyiséget, amit az elpárolgás miatt veszít el. Útközben keresztülhalad Hat vízesésen, más szóval kataraktán, melyektől maga is erőteljesebbé és vadabbá válik. Az egyik kataraktát rögtön Khartum mögött éri el, a másikat az Atbara torkolata után, majd egyet ott, ahol folyása délnyugati irányba kanyarodik, egyet pedig nem sokkal azután, hogy ismét észak felé vette az irányt.

A második kataraktánál a Nílus Hatalmas akadályba ütközik. Száz kilométer hosszan gránitsziklák zárják el a folyó útját. A víz körbemosta a sziklatömböket, miközben számtalan parányi és kacskaringós patakra és ágacskára szakad. Sekély részek váltakoznak mély, vadul áramló szakaszokkal. Ez a katarakta szinte leküzdhetetlen akadályt jelent a hajósoknak. A Nílus itt Hagyja el Szudánt, és ezen a ponton lép a mai egyiptomi állam területére.

mm_aoet_7_1

 

Háromszáz kilométerrel arrább a víznek le kell küzdenie az első katarakta gránitszikláit, Asszuánnál, ott, ahol ma a nagy gát a körülbelül 500 kilométer hosszú Nasszer-tóvá duzzasztja fel a Nílust. A gát mögött a megrendszabályozott folyó anélkül halad végig Felső-Egyiptomon, hogy vize évenként kiáradna. Két partján hegyek sorakoznak, melyek néha egészen a vízig érnek (ezeket peremhegyeknek hívják), míg máshol hátrább húzódnak, s így keskeny vagy szélesebb parti síkság veszi körül a folyót. A hegyek mögött keletre az Arab-sivatag húzódik, míg nyugatra a Líbiai—sivatag oázisai fekszenek.

Assziuttól északra a Nílusból kiválik a Bahr el-Jusszuf, a József- folyó, amely nyugatra, a Fajjúm-oázisba vezeti el a Nílus vizének egy részét. Kairótól északra a Nílus több ágra szakad, s ezek vize még 200 kilométert halad a Földközi-tenger felé. A Nílus karjai átölelik a folyam deltáját, melynek széles, termékeny területe jól megkülönböztethető a keskeny, felső-egyiptomi Nílus-völgytől. A Nílus a kagerai forrásaitól, Burunditól és Tanzániától a Földközi-tengerig több mint 6600 kilométert tesz meg.

 

Az OÁZISOK 

A líbiai sivatag oázisait már az Óbirodalom idejében is részben Egyiptomból irányították. Mindegyik egy kiterjedt mélyedésben fekszik, ahol kutak is találhatóak. Ezek vagy természetes eredetűek, vagy emberek művei. A zord, sivatagi körülmények között csak a kutak közelében lehetséges az élet. A legnagyobb oázisok: Kharga, Dakhia, Baharia, Szíva és Fajjúm. 

mm_aoet_7_2

ABU SZIMBEL

A Nasszer-tó magas vízszintje sok templomot és sírt sodort veszélybe. A két Abu Szimbel-i templomot úgy mentették meg, hogy szétfűrészelték kisebb darabokra, és a kőtömböket 64 méterrel feljebb, 180 méterrel a szárazföld irányában ismét összerakták. Ennek munkálatai közben húszezer tonna követ mozgattak meg. A nemzetközi együttműködéssel megvalósított vállalkozás 42 millió dollárba került. 

mm_aoet_7_3