A fáraók hosszú története
Kik voltak a Ptolemaiszok?
Kr. e. 332-ben Nagy Sándor hadai vonultak be Egyiptomba. A hadúr egyik tábornoka, Ptolemaiosz megalapította a Ptolemaioszok dinasztiáját. A királyok fáraóként uralkodtak, és az országot ismét a Közel-Kelet egyik nagyhatalmává tették. Ez azonban már nem volt azonos a régi Egyiptommal. A görög fáraókat a világ minden részéről érkezett zsoldosok szolgálták, és a főváros – Alexandria – a Földközi- tenger partján feküdt. A Ptolemaioszokat elsősorban a Földközi-tenger érdekelte, s kevésbé az egyiptomi hátország. Az ősi Egyiptom kultúrája azonban sok területen tovább élt, elsősorban a vallásban. A görög uralkodók támogatták azokat a papokat és templomokat, amelyeket maguk is hasznosnak tartottak. A templomok ugyanis biztosították, hogy az alattvalók tiszteljék a külföldi uralkodókat, és a mezőgazdasági munkák jelentős részét is megszervezték.
| A Ptolemaioszok építették az edfui templomot, melynek egyik domborműve Uto istennőt (balra) és Nehbet istennőt ábrázolja, amint megkoronázza VII. Ptolemaiosz királyt. Az uralkodó a fáraók széles nyakgallérját, a hosszú királyi szakállat, a kettős koronát és az ureusz-kígyót viseli. Uto fején a vörös korona, Nehbet fején a fehér korona van. |
|
IDEGEN URALKODÓK
Bár a núbiai perzsa vagy görög uralkodók másként néztek ki, mint az egyiptomiak, a templomokban mégis úgy ábrázolták őket, mint a fáraókat.
Ez csak Így történhetett, mert az egyiptomi vallás megkövetelte, hogy Egyiptom istenei az áldozatokat egy egyiptomi uralkodótól kapják.
|