Amit Egyiptomról tudunk
Mit kutat az egyiptológia?
Az ókori Egyiptom történetével az egyiptológusok foglalkoznak. Mivel Champol a lion volt az első, aki teljes erejét annak szentelte, hogy felkutassa a fáraók Egyiptomának titkait, és mivel munkája rendkívül sikeresnek bizonyult, talán nem túlzás, ha őt tekintjük a világ első egyiptológusának. 1830-ban Párizsban az egyiptológia professzora lett ezt a címet kifejezetten az ő kedvéért alapították.
| Támad az egyiptomi hadsereg. Ez az eleven és rendkívül erőteljes kép ugyan történelmi forrásokra támaszkodva készült, de csupán egy rekonstrukció, tehát a fantázia terméke. Nem lehetünk biztosak abban, hogy a fáraó oroszlánja valóban részt vett a küzdelemben. |
Németországban elsőként a Champollion munkáját folytató Richard 1epsius nevezhette magát ugyancsak az egyiptológia professzorának, 1842-től.
Az egyiptológia önmagában nem tud minden kérdésre választ adni. Nem tartozik szorosan ehhez a szakterülethez például az, hogy hogyan lehet kiszámolni a csillagok járását, vagy hogy milyenek voltak a csillagképek négyezer évvel ezelőtt. Az sem tananyag, hogy hogyan lehet belenézni egy múmia belsejébe, miként lehet a növények, állatok, kövek és fémek maradványait természettudományos módszerekkel meghatározni, hogyan lehet a leleteket konzerválni, vagy miként kell egy fadarab korát meghatározni. Az egyiptológusok ezért egyre gyakrabban működnek együtt más tudósokkal: a csillagászokkal, az orvosokkal, a biológusokkal, a vegyészekkel, a geológusokkal, a fizikusokkal és még egyéb szakértőkkel. Együttműködésük eredményeként már sok kérdésre sikerült választ kapni.
| Egy bilhartia (schistosoma haematobium) petéjének felnagyított felvétele. A szövet egy múmiából származik, amely azt mutatja, hogy az élősködő okozta betegség — a bilhartiosis — már az ókori Egyiptomban is ismert volt. |
Az egyiptológusok és a geológusok együttműködésének köszönhetően ma már nagyon sok esetben meg tudjuk mondani, hogy az ország melyik kőbányájából származnak az adott kövek. A vésők nyomát megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kőbányában mikor dolgoztak a kőfejtők a szóban forgó helyen.
Az egyiptológusok nem mindig ismerik egy szó pontos jelentését. A wcl szóról Pl. csak annyit tudtak, hogy ezzel valamilyen gyümölcsöt jelöltek. Nagy szerencse, hogy találtak olyan fazekakat, amelyekre az egyiptomiak éppen ezt a szót írták rá, és amelyekben ott voltak a gyümölcsök is. Amikor a biológusok megvizsgálták ezeket, kiderült, hogy földi mandulák voltak (egy növény tápláló gyökérgumói). Ebből valószínűsítették, hogy a wch szó a földi mandulát jelentette, feltéve persze, hogy az ősi egyiptomiak ezúttal is a megfelelő feliratú edényben tárolták a szóban forgó növényt.
Az eredetileg gyógyászati céllal kifejlesztett komputer-tomográfiát is fel lehet használni az egyiptomi múmiák vizsgálata során. A módszer segítségével a múmiát így is meg lehet vizsgálni, hogy közben nem kell kicsomagolni, felvágni, és ezzel károsítani. A komputer-tomográfiával készült felvételek részletesen megmutatják, hogyan mumifikálták a holttesteket. Gyakran még bizonyos betegségek okozóit is felismerhetjük, valamint ezek következményei és bizonyos testi elváltozások is láthatóak.
A múmia szöveteit megvizsgálva megállapítható az elhunyt vércsoportja. Ma már DNS-vizsgálatok is lehetségesek. Ezekből értékes információkat nyerhetünk az elhunyt családi kapcsolatairól. A királyok múmiáinak vizsgálataiból így azt is ki lehet deríteni, hogy kik voltak közülük egymás vérrokonai. Ez segít a történészeknek abban, hogy választ kapjanak az egyes dinasztiákat érintő, még nyitott kérdésekre.
A számítógép is az egyiptológusok nélkülözhetetlen munkaeszközévé vált, hiszen ezzel könnyű hieroglifákat rajzolni. Óriási mennyiségű szöveget lehet a számítógéppel feldolgozni, rendszerezni és átnézni. Az új technika segítségével könnyebb épületeket rajzolni vagy rekonstruálni, és az internet-kapcsolatok révén a kutatók a leggyorsabban informálhatják egymást.