A fáraó: király és istenség
Hogyan élt a fáraó?
Az egyiptomiak kőből emelték a templomokat az isteneknek, vagy a síremlékeket az embereknek és az uralkodóknak, mert a kő volt az örökkévalóság anyaga. Az evilági hétköznapjaihoz kapcsolódó épületeknél megelégedtek a napon szárított, nílusi agyagból készült téglákkal, amelyekből az alattvalók házait és a fáraók palotáit is építették (kevés kivételtől eltekintve).
III. Ramszesz hatalmas temploma mellett a nyugati oldalon, Thébában feltárták az uralkodó palotáját is, melynek alaprajzát a fenti képen láthatjuk. A bejárat (A) után az ember először egy két oszloppal díszített előcsarnokba ér (B). innen juthatunk be a nagy, központi terembe, melynek mennyezetét hat oszlop tartotta (C). A nagyterem hátsó falánál állt az uralkodó trónja, ezen ülve fogadta a magas rangú tisztviselőket vagy a követeket. A tróntól balra nyíló ajtó a palota magánlakosztályaiba vezetett (D). itt található a lakrész, ahol egy újabb trón állt, a hálószoba (E), valamint a fürdőszoba és a vécé (F).
A palota ezen részei mellett balra találhatóak a királyné lakosztályai. A fáraó és a királyné lakrésze mellett még három lakosztályt alakítottak ki a legmegbízhatóbb szolgák számára.
A falak és a tető ívei a nílusi agyagból szárított téglákból készültek. Kőből az ajtók keretét, a 7,5 m magas oszlopokat, a trónok alapzatát, valamint a padlót, a fürdőszoba és a vécé falborítását készítették. Ott, ahol a palota a templom falával határos (G), a két oszlop mögül lépcsők indulnak fel a nagy ablakhoz, ahonnan belátni a templom udvarát. Az udvarban az uralkodó lába előtt gyűltek össze azok a hivatalnokok és tisztek, akiket a fáraó kimagasló teljesítményükért arany ékszerekkel tüntetett ki.
Ebben a palotában csak akkor tartózkodott az uralkodó, ha valamelyik nagyobb ünnep alkalmából a templomba látogatott. Az emberek hite szerint ő a halála után is itt maradt, hogy részt vehessen az ünnepségeken.
Ideje nagy részében az uralkodó egy másik palotában lakott. A régészek némelyik lakópalotában megtalálták az egykori falfestmények szép maradványait. Ezeken látható, hogy a mennyezetet, a padlót és a falakat tarkára festették, többnyire növényekkel és állatok figuráival, de néha más mintákat is alkalmaztak. A képek rendkívül életszerűek és lendületesek voltak. Látványuk révén a természet beköltözött a palotába, s vidámabbá és kellemesebbé változott a városi élet.
| Ehnaton fáraó idején készült az el-amarnai palota díszes padlója. Ábráján a mocsárnál három kacsa repül, a ciprusfüvek (balra) és a papiruszbokrok (Jobbra) felett. |
Az uralkodó testi jólétéről több szolga gondoskodott. A szolgák közül némelyek a ruházatáért, az ékszereiért, mások az ennivalókért, a húsért, a gyümölcsért, a kenyérért, a sörkészletért vagy a borospincéért voltak felelősek.
| Tutanhamon sírjából származik ez a lelet — egy legyező aranyozott lemeze. Ebbe szúrták a tollakat, amelyek azonban elporladtak az idők során. A képen az uralkodó struccokra vadászik, így a legyezőben is strucctollakat használtak. Tutanhamont kopója kíséri. A fáraó száguldó kocsijából lövi ki nyilát, s két madarat már el is ejtett. Az íját tartó kezén látható, két hieroglifa erős kezűnek nevezi az uralkodót. Tutanhamon háta mögött strucctoll-legyező látszik. |
A főkóstoló nyújtotta át az uralkodónak az italt és az ételt. A palota életének megszervezése és az uralkodó szolgálata keménykezű vezetőt igényelt. Amikor az uralkodó megjelent a nyilvánosság előtt, egy hordszéken vitték. A hordszék mellett szolgák haladtak, akik az uralkodót hatalmas strucctoll-legyezőkkel óvták meg Egyiptom tűző napsugaraitól.
A királynak több felesége volt, akik közül egy az Újbirodalom idején a fenséges királyi hitves címet viselhette. A háremben, a nők házában éltek a fáraók feleségei, a legkülönfélébb szolgáikkal. Itt nevelték a gyerekeket is. Némelyik fáraónak nagy háreme és rengeteg gyereke volt. II. Ramszesznek például negyven leányáról és negyvenkilenc fiáról tudni.
Az uralkodó hatalmához képest még a fenséges királyi hitvesnek sem lehetett sok beleszólása a dolgokba. Az egyiptomi államban minden hatalmat a fáraó testesített meg. időnként azonban a természet rendje női trónörököst emelt az uralkodói székbe. S mivel az öröklés isteninek hitt törvénye erősebb volt a földi törvényeknél, ilyenkor megváltozott a helyzet: a fáraónő ugyanakkora hatalommal rendelkezett, mint mindenki más ezen a poszton.