A fáraók sírjai
Hogyan építették a piramisokat?
Erre a kérdésre nem olyan egyszerű a válasz. A kisebb piramisok, és azok, melyeket nílusi iszaptéglából vagy apróbb kövekből emeltek, nem igényeltek különleges építészeti tudást. Egészen más feladatot jelentettek azonban Kheopsz fáraó nagy piramisai. Ezeknek az építményeknek minden köve átlagosan több mint két tonnát, vagyis kétezer kilogrammot nyom. Közel két és félmillió kőtömböt halmoztak egymásra, míg el nem érték a 147 méteres magasságot. Ezen kívül belül is elhelyeztek néhány olyan gránittömböt, amely egyenként 200 ezer kilogrammot, vagyis kétszáz tonnát nyom.
| A gízai szfinx. Az uralkodó lenyűgöző méretű szobrát egyetlen sziklatömbből faragták ki. Magassága a földtől a tetejéig 20 méter, a mancsától a farkáig 74 méter. |
Ettől azonban még nem kell hitelt adnunk azoknak a „tudósoknak”, akik azt állítják, hogy ezeket a piramisokat évezredekkel az Óbirodalom előtt, idegen bolygókról érkező űrhajósok építették, és hogy bennük rejlik minden titkok titka. Léteznek papiruszok, amelyek bizonyítják, hogy már a Középbirodalom idején is egészen pontosan meg tudták adni az élek hosszát, a piramis magasságát vagy a dőlésszögét. Ezeket ki is tudták számolni. Ebből az időből származik az egyik piramis földalatti járatainak és kamráinak modellje. Az Óbirodalom idejéből megtalált szerszámok között volt például kalapács, véső és fűrész. Való igaz, hogy mindezek mellett egyetlen kerék sem került elő.
| A piramisok köveit ilyen szerszámokkal munkálták meg. Az eszközöket edzett rézből készítették, mivel a bronz csupán a Középbirodalom idején terjedt el. |
| Az ÉPÍTKEZÉSA képen látható szerszámokkal szakképzett kőművesek dolgoztak. Segédmunkásként időnként a parasztokat is dolgoztatták. Aki szakemberként vett részt a piramis építésében, az fizetést kapott. Mások az istenség szolgálatának tekintették a munkát, ismét másokat vélhetően erővel kényszerítettek munkára. |
A leletek és a képek tanúsága szerint szánokon szállították a köveket, ami azonban azt bizonyítja, hogy a piramisokat nem földöntúli lények építették, hanem tervszerűen dolgozó, jól számoló, szerszámaikat remekül használó emberek.
| SZÁMTANI FELADAT (Kr. e. 1800 körül keletkezett) Számold ki egy piramis dőlésszögét! A piramis alapéle 360 könyök, a magassága 250.
Oszd el kettővel a 360-at! Az eredmény 180. Oszd el a 180-at 250-nel! Az eredmény szerint akkor 1:2 + 1:5 + 1:50 könyök. A végeredményt mi úgy fejeznénk ki, hogy 18:25. Az alapél fölött függőlegesen egy könyök magasságban a piramis egy vízszintes könyök 18:25-öd részével dől befelé. Egy könyök 52,5 cm. |
De hogyan lehetett ezekkel az egyszerű szerszámokkal ilyen hatalmas épületeket emelni? Ezt sajnos nem tudjuk pontosan. Különböző elképzelések keletkeznek arról, hogy miként építhették a piramisokat. Ezek közül talán még a rámpaelmélet a leghihetőbb, mivel a piramisok és más, magas épületek között megtalálták egy rámpa maradványait. Az elképzelés szerint Harminc méteres magasságig több kisebb, felfelé vezető utat. rámpát építettek, melyek végül derékszögben közelítették meg a piramist. Később azután egyetlen, hatalmas rámpát emeltek a piramis oldalához, amely az építménnyel együtt magasodott, és közben körbefonta a piramist. A rámpákra szánokkal vitték fel a többtonnás köveket.
| A munkások egyszerű szánok segítségével vontatták fel a hatalmas kőtömböket egy rámpán, a gyorsan magasodó piramison. A rámpát, vagyis a ferdén felfelé vezető utat agyagtéglákból és más építőanyagokból emelték. |