A fáraók sírjai
Léteznek-e a piramisokon kívül más királysírok is?
A piramisok építésének idejét megelőző, két dinasztia uralkodóit nem piramisokba temették. Sírjaik jókora, téglalap alapú mélyedésekre hasonlítottak, amelyek fölé egy kisebb dombot vagy valamilyen lapos építményt emeltek. A felső építmény külső falát több kisebb beugró tagolta. A tulajdonképpeni sírkamra a föld alatti rész középpontjában feküdt. Mivel a sírt az örökkévalósággal számolva tervezték lakhelyül, rengeteg holmit halmoztak Fel benne. Némelyikben még fürdőszobát is kialakítottak.
| Nut, az Ég istennője előrehajolva, kezére és lábára támaszkodva áll. A napisten reggel szárnyas bogár formájában születik meg Nut testében (balra). Nappal hajóján végighalad az égi Níluson, és estére eltűnikaz ég istermőjének szájában (jobbra). Az eseményt számos istenség kíséri. A kép VI. Ramszesz sírját díszítette Thébában, a Királyok Völgyében. |
Az Újbirodalom idején, tehát a piramisok építése után az uralkodók már nem Memphisz közelében temetkeztek, hanem Thébában. A Nílus nyugati oldalán sírjaikat egy magányos sivatagi völgyben vésték ki a sziklából. Először lépcsőt vájtak a kőbe, azután kifaragtak egy enyhe lejtésű, ferde járatot, majd ezt kamrává bővítették. Ezután váltakozva további járatok és kamrák következtek, míg végül, mélyen a hegy gyomrában kialakították a sírkamrát és a mellékkamrákat. E hosszúkás síremlékek közül némelyik akár kétszáz méterre is bevisz a hegy belsejébe. Valamennyi falat vallásos képek díszítették. Ezt a helyet ma a Királyok Völgyének nevezik. Egy másik sivatagi völgyben, a Királynék Völgyében egykoron számos királyné és herceg pihent. A múmiák mellett sokféle holmit helyeztek el a sírokban. Ezekre az uralkodónak a túlvilágon volt szüksége: harci szekereket, fegyvereket, bútort, kis szobrokat, lámpákat, edényeket, ékszereket, kenőcsöket, hangszereket, írószereket tettek be neki. A sírmellékletek többsége igen értékes tárgy, mivel részben vagy egészben aranyból készítették.
| IV Thotmesz (Tuthmószisz) sírjának láb felőli végénél áll a felemelt kezű Ízisz istennő, aki épségben elért feltámadást, valamint védelmet és boldog túlvilági életet ígér az elhunyt fáraónak (18, dinasztia, Théba, Királyok Völgye). |
Ekkoriban a halotti templomokat, melyek az Ó- és a Középbirodalom idején a piramisok szomszédságában épültek, már nem a sír mellé emelték. Az esetek többségében inkább a sivatagi völgyektől távol, a termékeny völgy határán építették fel őket. Ezek szerény épületek voltak, amelyek belsejében Csupán néhány helyiséget alakítottak ki, hogy ott lássák el a szükséges javakkal az uralkodót. A templom nagyobbik részében Amont, a legfőbb istent imádták, akit később Rével egyesítettek. Amon-Réként került szoros kapcsolatba a halottakkal.
| A középen álló, Kosfejű múmia nem más, mint Ré napisten. Jobbról Ízisz istennő, balról Nephthüsz istennő tartja. Ha Ré este lenyugszik, ebben az alakban eggyé válik Ozirisszel, az Alvilág urával. Eközben új erőt nyer, hogy reggel Ismét felkelhessen. Képünk Nofertari királyné, II. Ramszesz feleségének sírját díszítette (Théba, Királynék Völgye). |
| THÉBA KIRÁLYSÍRJAI
A thébai királysírok falait gazdag festmények díszítették. Legtöbbjük újra meg újra arról mesél: hogyan kel át a napisten éjszaka az Alvilágon. Az isten tizenkét őrzött kapun és tizenkét másvilági tartományon halad át, ami megfelel az éjszaka óráinak. Reggel a napistennel együtt az elhunyt uralkodó is elhagyhatja az Alvilágot. |