Az egyiptomi kultúra örökségei
Mit köszönhetünk az ókori Egyiptomnak?
Az ősi Egyiptom maradványait évezredeken át rejtette a Homok. Miután később feltárták, akkor derült fény egy olyan, virágzó kultúra titkaira, mint amilyenhez hasonló Mezopotámiában vagy az indus völgyében létezett. Ezek a civilizációk a kőkorszak örököseiként alakították ki önálló világukat, azt az antik kultúrát, amelyhez a mi kultúránk gyökerei is visszanyúlnak.
Maga az írás is az ókori Egyiptomból származik. Az európai nyelvek pedig sok olyan szót használnak, melyek gyökereit az óegyiptomi nyelvben találjuk meg. ilyen például az oázis, a nátron, az ében (fa), a gumi vagy a papír.
A Bibliában is találunk az ókori Egyiptomból átvett motívumokat. Az Ótestamentumban például Salamon bölcs mondásai között visszatér az egyiptomi képzet: az emberek azt hiszik, helyes úton haladnak, de majd maga az Úr teszi mérlegre a szívüket. Az egyiptomiak a 110 éves életkort tartották ideálisnak, és Mózes első könyvében is arról olvashatunk, hogy József Egyiptomba költözve pontosan ennyi ideig élt. Az ideális életkort dicsérő egyiptomi források lényegesen régebbiek, mint a Biblia.
Végül naptárunkat is az egyiptomiaknak köszönhetjük. Ők voltak azok, akik 365 napra, 12 harminc napos hónapra és öt pótnapra osztották fel az évet. A szökőnapokkal a Ptolemaiosz-kori Egyiptomban találkozunk először, majd Julius Caesar és XlII. Gergely pápa naptárából kerültek be az általános gyakorlatba. Elsőként az egyiptomiak osztották be 24 órára a napot. 12 óráig tartott a nappal, 12-ig az éjszaka. időnket tehát mi is így osztjuk be, ahogy azt az ősi egyiptomiak oly sok ezer esztendővel ezelőtt kitalálták.