A fáraók hosszú története
Ki alapította meg a fáraók birodalmát?
A Nílus völgyében és Felső- Egyiptomban néhány helyi nagyságnak már Kr. e. 32 táján sikerült nagyobb területeket egyesítenie az uralma alatt. Ezekből alakult ki az alsó-egyiptomi és a felső-egyiptomi királyság. A királyok egyike már Kr. e. 3100 táján mindkét országban uralkodott. Őt Narmernek hívták. 
| SMINKES PALETTAA sminkes paletták a szemfestés eszközei voltak. A szemfestéket a paletta hátoldalán lévő mélyedésben keverték ki. Narmer palettáján fent két helyen is a tehénfejű Hathor istennőt láthatjuk. Alul a fáraó éppen egy ellenségével végez. Narmer Felső-Egyiptom koronáját viseli. Rövid kötényt, és azon odakötözött bikafarkat hord. Narmer előtt egy sólyom kötélvégen tartja az ellenséget. A madár a győzedelmes egyiptomi uralkodót megtestesítő Hórusz. |
Uralma után még százévnyi háborús időszak következett, míg a két ország végleg egyesült. A katonai győzelmet egy felső-egyiptomi király vívta ki, az alsó-egyiptomi birodalom azonban megőrizte kulturális befolyását. Egyiptom teljes területének első uralkodóját a megmaradt királylisták Ménésznek, más néven Ahának nevezték. Vele kezdődött az első dinasztia. Ménész király Alsó- és Felső-Egyiptom határán megalapította a Fehér Falnak nevezett erődöt, amelyből később kialakult Memphisz városa. Ménészt többek között Dzser és Dzset (Hadzset) király követte, majd a második dinasztia uralkodói, például Ninutjer és Haszehemui. A két első dinasztia időszaka az ó-egyiptomi állam archaikus kora. A korszak uralkodói megerősítették Egyiptomot a külső és a belső ellenségekkel szemben, kialakították a központi kormányzatot, és már ők is kereskedtek a libanoni Büblosszal. Ebben az időben fejlődött ki az írás és a számolás, a kőfaragás művészete és számos más művészet. Létrejöttek az egyiptomi állam alapjai.
A Harmadik dinasztiával, körülbelül Kr. e. 2700 táján vette kezdetét az Ó-birodalom. Egyik uralkodójuk, Dzsószer Memphiszt tette meg fővárosának, és Szakkarában lépcsőzetes piramist emeltetett magának, síremlékként .
A 60 méter magas piramis az emberi történelem legősibb, monumentális, kőből készült építménye.
A negyedik dinasztia fáraói közül Kheopsz a legjelentősebb (Kr. e. 2600 körül). Ő építtette a világ valaha is emelt legnagyobb piramisát. A piramis Gíza mellett áll, és csaknem 147 méteres magassága jól jelzi, hogy a fáraó terve megvalósítása érdekében szinte egész Egyiptom erejét felhasználta. Minden szava parancs volt, mert alattvalói istenként imádták őt. Az ötödik dinasztia uralkodói mindennél jobban tisztelték Rét, a napistent. Szahuré fáraó Kr. e. 2500-ban beszámolt diadalmas hadjáratáról a líbiaiak ellen, és arról, hogy flottáját a Földközi-tenger partja mentén Bübloszba küldte. Jellemző az Ó-birodalomra, hogy Egyiptom megszilárdítja határait, és expedíciókat küld ki, hogy nyersanyagokat szerezzenek, elsősorban követ, érceket és fát. Sikerült megerősíteni az egyiptomi befolyást Núbiában, az első kataraktától délre, és a Sínai-félszigeten (ókori nevén: Szináj), az ország azonban nem törekedett arra, hogy területét Hódításokkal is növelje.
A hatodik dinasztia vége felé hanyatlani kezdett az Ó-birodalom ereje. Ennek az volt az oka, hogy a tartományok magas rangú hivatalnokai mind erősebbek lettek, és ezzel gyengítették a fáraó hatalmát. Az állami bevételek azért is csökkentek, mert a templomok egyre nagyobb bevételeket szereztek meg maguknak.
A trónöröklésről mind gyakrabban döntöttek erőszakkal, és polgárháborúk dúltak, Kr. e. 2100-ban Egyiptom több államra hullott szét. Megkezdődött az első átmeneti korszak. A káoszból két királyság emelkedett ki. A kilencedik és a tízedik dinasztia királyai Hérakleopoliszban uralkodtak, a Fajjúmoázis közelében, míg a tizenegyedik dinasztia fáraói Thébában, a mai Luxorban. Ezek a dinasztiák egyszerre uralkodtak, és állandóan hadban álltak egymással. Végül a thébai uralkodók győztek. Kr. e. 2000-ben. II. Mentuhotep egyesítette egész Egyiptomot, és megalapította a Középbirodalmat. A tizenkettedik dinasztia első uralkodója, I. Amenemhet ismét megerősítette a központi hatalmat, és a fővárost Thébából áthelyezte ltj-tauiba. E dinasztia fáraói alatt Egyiptom felvirágzott.
| TRÓNÖRÖKLÉSHogy elősegítsék a trónörökös biztos trónra lépését, a Középbirodalomban szokássá vált, hogy a kijelölt örökös egy ideig a hivatalban lévő fáraóval együtt uralkodott. |